A kőbányai "Kis-Pongrác" lakótelep szociális célú városrehabilitációja

A kőbányai „Kis-Pongrác” lakótelep szociális célú városrehabilitációja KMOP-5.1.1/A-09-2f-2011-0001

„Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen”
Széchenyi  István

KÖZÖSSÉGI ÉLET - KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS 

A Kis-Pongrác telepen nem található  közigazgatási szolgáltatásokat nyújtó intézmény, s klasszikus közösségi szolgáltatásokat nyújtó létesítménynek csak a területen lévő idősek klubját nevezhetjük, ezen kívül jelenleg nincs ilyen intézmény a lakótelepen. Hiányzó kapacitások tekintetében a legfontosabb teendő egy széles körű, minden korcsoport igényeit kiszolgáló közösségi létesítmény létrehozása. A városrehabilitációs program megvalósítása során kialakítandó „Pongrác Közösségi Ház " kitölti a közösségi szolgáltatások terén jelenleg meglévő űrt és megszünteti a hiányosságokat. Az integrált szociális városrehabilitáció „soft" programjainak megvalósításába az akcióterületi közintézmények is bekapcsolódnak.

A PROGRAMALAP TEVÉKENYSÉGEI - MINI-PROJEKTEK 

A Programalap feladatait ellátó  Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. 8 témakörben, több mint 44 millió  forintos kerettel ír ki pályázatokat civil szervezetek részére. 
- Bűnmegelőzés
- Ifjúságfejlesztés
- Tehetséggondozás
- Számítógép kezelő tanfolyam
- Közösségfejlesztés,
- Munkaerőpiaci reintegráció segítése
- Egészségügyi szűrések, felvilágosítás
- Környezettudatosság

HATÉKONY CSALÁDSEGÍTÉS ÉS GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA A LAKÓTELEPEN 

Ahhoz, hogy a Közösségi Házban valódi közösségépítő tevékenység folyhasson, feltétlenül szükség van közösségépítő szakemberek közreműködésére. A BÁRKA Kőbányai Szociális és Gyermekjóléti Központ munkatársai látják el a projekt közvetlen „soft” feladatait, azaz közösségfejlesztő, építő programokkal töltik meg a Kis-Pongrác Művelődési Házat, illetve egy, részben a Közösségi Házhoz köthető, részben pedig azon kívüli megvalósuló, 20 családot megcélzó intenzív családsegítő és fejlesztő programot valósítanak meg.

INTEGRÁLT SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ

Társasházak felújítása

A szociális városrehabilitációs projekt legfontosabb partnerei maguk a lakástulajdonosok. Mivel a lakótelepen lévő 888 db lakásból 814 db magántulajdonban van, a lakástulajdonosok igényeinek megismerése, illetve bekapcsolódásuk a városrehabilitációba elengedhetetlen feltétele a projektek sikeres megvalósításának és fenntartásának. Az integrált szociális városrehabilitáció lakófunkcióhoz kapcsolódó felújítási kivitelezési tevékenységei:
-társasházak tetőszerkezeteinek felújítása;
- a gépészeti és elektromos fővezetékek felújítása;
- nyílászáró-cserék;
- homlokzati hőszigetelés;
- tető és kémény javítás;
- víz-szennyvíz-gáz fővezeték hálózat felújítás;
- közös használatú helyiségek ablak és bejárati ajtóinak cseréje;
- szociális bérlakások komfortfokozatának emelése.

Komplex közterület-felújítás

- élhetőbb lakókörnyezet kialakítása, nyugodt pihenés biztosítása a területen, a szabadidő kellemes eltöltése;
 -a lakótelepi közlekedés korszerűsítése, a parkolási problémák részbeni megoldása;
- a lakosság biztonságérzetének növelése;
- zöldterületek, járdák, közösségi és városi terek, játszóterek, parkolóhelyek felújítása, kiépítése, hulladékgyűjtés helyszíneinek kialakítása;
- úthálózat forgalomtechnikai korszerűsítése;
- energiatakarékos közvilágítás kialakítása;
- térfigyelő kamerarendszer telepítése és csatlakoztatása a rendőrségi hálózathoz.

Közösségi funkciót érintő fejlesztések

- a lakótelepen újabb kulturális, szabadidős és sport tevékenység végzésére alkalmas helyiségek jönnek létre;
- az új közösségi terület létrehozásával növekszik a szabadidő kellemes, hasznos és egészséges eltöltésében résztvevők száma;
- Kis-Pongrác Közösségi Ház kialakítása kapcsolódó eszközbeszerzéssel, komplex akadálymentesítéssel.

Közszféra funkciót erősítő fejlesztések

Az önkormányzati intézmények külső felújításával megindul az intézmények szükséges és tervezett átszervezése;
Gyöngyike Óvoda és Gyermekek Átmeneti Otthona épület tetőszerkezetének felújítása
Gyöngyike Bölcsőde épület tetőszerkezetének felújítása

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 

Az I. világháború  után a fővárosban katasztrofális lakáshelyzet alakult ki, mivel az elcsatolt területekről a fővárosba érkezett a menekültek jelentős része. Ennek hatására 1920 októberében már közel 5 000 „vagonlakó" volt Budapesten, ezért a főváros az államhoz fordult segítségért. A kapott támogatásból 17 szükséglakótelepet építettek, összesen 6.200 lakással. A szükséglakótelep egyik típusa volt pl. a Mária Valéria-telep, ahol a fabarakkok 1.050 egyszobás lakásában 8.000 ember élt összezsúfolva. A másik típus pl. a Pongrác úti telep volt; itt a kőházak kétszobás lakásaiban tisztviselők (főleg Szlovákiából és Romániából áttelepültek) kaptak átmeneti szállást. Fővárosi és kormányzati kezdeményezésre 1939-1943 között az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) kölcsönével és 40 évi adómentességgel épült fel a Pongrác úti telep (20 db háromszintes házban 818 lakás).

A 60-as évektől kezdve a 90-es évek elejéig nagyon rossz „híre" volt a lakótelepnek, ez azonban az utóbbi évtizedben megváltozni látszik pozitív irányba. Az erős hangulati értéket képviselő „olcsóbérű" kislakásos lakótelepet, melyet háromemeletes lakóházak, középületek (iskola, közfürdő, orvosi rendelő, óvoda, mozi) együttese alkotott, a kor jeles építészei tervezték.

A lakóépületeket tervező építészek többek között: Koller Gyula, Virágh Pál, Krassói Virgil, Benedek Frigyes, Puskás Károly, Dümmerling Ödön. A középületeket tervező építészek: Györgyi Dénes (iskola), ifj. Benhhard Ágost (közfürdő, orvosi rendelő), Szabó László (óvoda), Horváth Szabolcs (mozi).

A Kis-Pongrác telep építésekor kerítéssel volt körbevéve, és csak a kapukon lehetett bejutni. Ennek nyomát a telep Ponrácz út felőli részén levő nagykapunál még ma is lehet látni. A kerítést a II. világháború után egyszerűen széthordták. A lakások előszobából, 2 kisszobából, wc-ből és konyha (benne a "fürdőszoba") helyiségekből, valamint erkélyből álltak, melyek a kor színvonalának megfeleltek, sőt azoknál magasabb színvonalat képviseltek. 

ZÖLDFELÜLETEK

A két világháború  között létesített vasutas lakótelepen a közterületek és zöldfelületek strukturális kialakítása a háborús készülődésre alapozott városrendezési irányelvekkel teljesen szinkronban épült ki. Különös gondot fordítottak a lakóházak közötti köztes terek olyan módon történő kialakítására, hogy a ház esetleges romba dőlése (bombázása) esetén az ne tudjon másik házra dőlni. A végeredmény olyan (többnyire zöldfelületek céljára felhasznált) közterületi tagolás, ami miatt most a terület szociális problémái ellenére is egy zöldfelületekben gazdag, kellemesen kondicionált benyomást kelt.

Különös, de ez a - jellegzetesen háborús helyzetre alapozott - koncepció ugyanakkor teljes mértékben összecseng azzal, amit egy kellemes lakókörnyezet során is irányelvként használunk, nevezetesen nagy zöldfelületi arány, többszintes növényzet, kondicionáló hatású, árnyas növényzet. Mindezek jellemzői a Kis-Pongrác telep mai zöldfelületeinek, aminek azonban a fenntartása nem megoldott, meglehetősen strukturálatlan, ennek megfelelően kezeletlen, a félreeső területeken szemetes, illetőleg a közbiztonság szempontjából ma nem minősül biztonságosnak.

A Kis-Pongrác lakótelep szociális célú  város rehabilitációját végrehajtó konzorcium tagjai:
- Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat
- Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.
- BÁRKA Kőbányai Szociális és Gyermekjóléti Központ
- KŐKERT Kőbányai Kerületgondnoksági és Településüzemeltetési Non-profit Közhasznú Kft.
- Csilla u. 2. A-C. Társasház
- Csilla u. 3. Társasház
- Csilla u. 4. Társasház
- Csilla u. 5. Társasház
- Csilla u. 6. Társasház
- Csilla u. 7. Társasház
- Csilla u. 8. Társasház
- Csilla u. 9. Társasház
- Csilla u. 10. Társasház
- Pongrác  út 9. VII. Társasház
- Pongrác  út 9. XVII. Társasház
- Salgótarjáni út 47. Társasház
- Salgótarjáni út 49. Társasház
- Salgótarjáni út 51. Társasház
- Salgótarjáni út 53. Társasház
- Salgótarjáni út 55. Társasház
- Salgótarjáni út 57. Társasház
- Salgótarjáni út 59. Társasház
- Salgótarjáni út 61. Társasház
- Salgótarjáni út 63. Társasház

A PROJEKT FŐÖSSZEGE: 1.176.233.500 Ft
A TÁMOGATÁS ÖSSZEGE: 929.590.453 Ft
A TÁMOGATÁS INTENZITÁSA: 79,03%

Sajtóközlemény a KMOP-5.1.1/A-09-2f-2011-0001 jelű „A kőbányai Kis-Pongrác lakótelep szociális célú városrehabilitációja” projekt nyitórendezvényéről 

Az elmúlt évek során megvalósított sikeres szociális városrehabilitációs modellek folytatásaként Kőbánya Önkormányzata 2011-ben sikerrel pályázott a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében a kőbányai Kis-Pongrác lakótelep szociális célú városrehabilitációjára. Ennek köszönhetően pályázati forrásból 2013 év végére 1,176 Mrd Ft ráfordítással, 929.590.453 Ft támogatással megújul a városrész.

A projekt célja, hogy 2013 decemberére a telep 20 társasháza, 74 szociális bérlakása, közintézményei (óvoda és bölcsőde), és közterületei megújuljanak. Ez utóbbi tevékenység keretében kerül sor az egyes társasházak igényeinek megfelelő kis közösségi kertek, játszótér, sportpálya, kialakítására, illetve a járdák komplex felújítására, 12 db kültéri ponton telepített térfigyelő kamera rendszer felállítására, 264 db parkolóhely kiépítésére. 

A fejlesztések megvalósítása során az esélyegyenlőség jegyében minden infrastrukturális beavatkozásnál valamennyi fogyatékossági csoportra vonatkozóan projektarányos vagy komplex akadálymentesítést tervezünk. 

A legelső tevékenységek egyike a Gyöngyike u. 4. szám alatt található Közösségi Ház-Klub kialakítása. A jelenleg drogprevenciós központként működő épület fog helyet adni azoknak a közösségi programoknak, melyeknek fő célja a társadalmi szegregáció csökkentése, a közösségi élet új formájának létrehozása a Kis-Pongrácon. 

A beruházási-kivitelezési feladatokon túlmenően a projekt szerves részét képezik azon közvetett tevékenységek, melyeknek célja a helyi lakosság munkaerőpiaci reintegrálása, olyan képzéseket (takarító, parkgondozó, ECDL) kívánunk indítani, melyek kitörési esélyt jelenthetnek az alacsonyabban kvalifikáltak számára is.

A Kőbányai Vagyonkezelő  Zrt., mint a projekt menedzsmentjét és lebonyolítását ellátó  szervezet még idén, 2012 tavaszán mini-projekt pályázatokat ír ki civil szervezetek részére.

A közvetett támogatási rendszer célja olyan pályázói körök bevonása a pályázati rendszerbe, amelyek a standard pályázati eljárások keretében nem, vagy csak nem hatékonyan lennének képesek támogatási forrásokhoz jutni olyan térítésmentes, a helyi közösség bevonását célzó kisebb közösségi programok (kulturális rendezvények, sportesemények, stb.) megvalósítására, amelyek erősítik a helyi társadalom kohézióját. 

A tervezett kiírások között szerepel bűnmegelőzési, ifjúságfejlesztési, tehetséggondozási, informatikai, közösségfejlesztési, preventív egészségügyi, környezettudatosságot népszerűsítő és ismeretterjesztő programok megszervezése a lakóterületen.